Mennyibe kerül egy lottózó nyitása?

Egy lottózó nyitása komoly anyagi befektetést igényel. Az induló költségek között szerepelhet az üzlethelyiség bérlése, a berendezések beszerzése és az engedélyezési díjak kifizetése is.

Mennyibe kerül egy lottózó nyitása?

A lottózó nyitása sokakat izgat: ki ne gondolt volna már rá, hogy milyen lehet a szerencsejáték világában vállalkozni? Engem is mindig foglalkoztatott, hogyan működik a háttér, mennyi befektetést igényel, és milyen kihívásokkal jár egy ilyen vállalkozás beindítása. Nem titok, hogy a lottózók több évtizede stabil részét képezik a magyar kisvállalkozói szférának, ezért izgalmasnak tartom körbejárni a témát.

A lottózó nem csupán egy hely, ahol szelvényeket lehet kitölteni: üzleti szempontból is sokrétű vállalkozásról beszélünk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, milyen költségekkel, engedélyekkel és egyéb feltételekkel kell számolni, ha valaki lottózót szeretne nyitni. Több szempontból is körüljárom a témát: kitérünk a jogi, pénzügyi és üzemeltetési oldalra, mindezt valós példákkal, számokkal, illetve előnyök és hátrányok mérlegelésével.

A következő részletes útmutató mindazoknak szól, akik komolyan gondolkodnak lottózó nyitásán, illetve azoknak is, akiket csupán érdekel a szerencsejáték-vállalkozások pénzügyi háttere. Célom, hogy minden lényeges aspektust átláthatóan bemutassak, hogy a végére magabiztosabban dönthessen a vállalkozó kedvű olvasó. A cikk végén egy 10 pontos GYIK is segít a gyakori kérdésekre választ találni.


Tartalomjegyzék

  • Lottózó nyitásának alapvető költségtényezői
  • Engedélyek és jogi feltételek pénzügyi vonzatai
  • Helyszín kiválasztása és bérleti díjak összege
  • Berendezés, bútorzat és technikai felszerelés ára
  • Munkavállalók bérének és járulékainak kalkulációja
  • Marketing és reklám költségek a kezdeti időszakban
  • Folyamatos működtetés havi állandó kiadásai
  • Összegzés: lottózó nyitásának teljes beruházási költsége
  • GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

Lottózó nyitásának alapvető költségtényezői

Mielőtt valaki belevágna egy lottózó nyitásába, fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen alapvető költségelemekkel kell számolni. Ezek a költségek több kategóriába sorolhatók: egyszeri induló kiadások és folyamatos működtetési költségek. Az induló kiadások közé tartozik a helyszín kialakítása, engedélyek beszerzése, valamint a technikai felszerelések megvásárlása. Ezek jelentős összegű beruházást igényelhetnek, akár milliós tétel is lehet a teljes ráfordítás.

A folyamatos kiadások között szerepelnek a bérleti díjak, munkavállalók bére és járulékai, marketing költségek, valamint az egyéb üzemeltetési kiadások (rezsi, karbantartás, stb.). Fontos, hogy minden tételt előre kalkuláljunk, hiszen csak így tudhatjuk, mekkora tőkére lesz szükségünk a sikeres induláshoz és a fenntartható működéshez. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb költségtípusokat és azok tipikus nagyságrendjét.

KöltségtípusPélda összeg (Ft)Megjegyzés
Engedélyek, jogi ügyintézés200 000 – 600 000Egyszeri kiadás
Bérleti díj (havonta)150 000 – 400 000Nagyságrend helytől függően
Berendezés, technika1 000 000 – 2 500 000Egyszeri kiadás
Személyzet bére (havonta)350 000 – 650 000Egy fő alkalmazott
Marketing, reklám100 000 – 400 000Induló kampány
Egyéb költségek50 000 – 150 000Rezsi, biztosítás, stb.

Engedélyek és jogi feltételek pénzügyi vonzatai

Lottózó nyitása esetén az egyik legfontosabb lépés az engedélyek megszerzése. Magyarországon kizárólag a Szerencsejáték Zrt. franchise-partnereként lehet hivatalos lottózót üzemeltetni, így az első lépés a partneri szerződés megkötése. Ehhez számos feltételnek kell megfelelni, többek között a tiszta erkölcsi bizonyítványnak, adózási megfelelőségnek, és megfelelő helyszín meglétének.

Az engedélyek beszerzése önmagában is komoly költségekkel járhat. Számolni kell például a cégbejegyzés, ügyvédi díjak, különféle hatósági engedélyek (pl. működési engedély, tűzvédelmi, munkavédelmi engedélyek) költségeivel. Ezek összege jellemzően 200 000 és 600 000 forint között mozoghat. Ne feledjük, hogy egyes engedélyeket évente meg kell újítani vagy időszakosan ellenőrzik, ami további kiadást jelenthet.

Az alábbi táblázatban látható, hogy mely jogi lépésekhez milyen költségek kapcsolódhatnak:

Engedély, jogi költségTipikus összeg (Ft)
Cégbejegyzés, ügyvédi díj100 000 – 200 000
Működési engedély50 000 – 150 000
Tűzvédelmi, munkavédelmi30 000 – 60 000
Franchise belépési díj100 000 – 200 000

Ezeken túl a Szerencsejáték Zrt. franchise-szerződése kötöttségeket is jelent, például a működés szakmai és etikai elveit szigorúan be kell tartani. A jogi megfelelés minden évben folyamatos feladat, ezért ennek költségei hosszabb távon is tervezendők.

Helyszín kiválasztása és bérleti díjak összege

A lottózó sikerének kulcsa a megfelelő helyszín kiválasztása. Ideális esetben forgalmas, könnyen megközelíthető helyen célszerű üzletet nyitni, például egy bevásárlóközpontban, nagyobb közlekedési csomópontnál vagy sűrűn lakott városrészben. A bérleti díjak ennek megfelelően nagy szórást mutathatnak: egy kisvárosi üzlethelyiségért akár 120 000 forintot, míg egy fővárosi frekventált helyen 400 000 forint feletti összeget is fizethetünk havonta.

A bérleti szerződéskötéskor általában 2-3 havi kaucióval is számolni kell, ami jelentős egyszeri kiadás. Emellett figyelembe kell venni az üzlethelyiség kialakításának, felújításának költségeit is, főleg, ha a helyiség nem lottózóként működött korábban. Ezek a költségek további százezres, milliós tételt jelenthetnek.

Az alábbi táblázatban összegeztük a helyszínhez kapcsolódó főbb költségeket:

KöltségelemPélda összeg (Ft)
Havi bérleti díj150 000 – 400 000
Kaució (2-3 havi bérleti díj)300 000 – 1 200 000
Üzlethelyiség felújítás200 000 – 700 000

A helyszínválasztásnál érdemes hosszú távon gondolkodni, hiszen a forgalmasabb helyen lévő üzlet ugyan drágább, viszont a bevétel is magasabb lehet.

Berendezés, bútorzat és technikai felszerelés ára

Egy lottózóban szükség van megfelelő berendezésre és technikai felszerelésre is. Az üzlethelyiség kialakítása során gondoskodni kell eladótérről, pultokról, székekről, pénztárgépről, szerencsejáték-terminálról, sorsjegy-tartókról, vitrinek, kamerarendszer, riasztó, tűzvédelmi berendezések beszerzéséről. Ezek közül a szerencsejáték-terminált általában a Szerencsejáték Zrt. biztosítja, de minden egyéb eszköz a vállalkozót terheli.

Egy kisebb lottózó alapbútorzata (pult, székek, polcok, vitrinek) már 400–600 ezer forintból kialakítható, de egy igényesebb üzlet akár 1–1,5 millió forintos berendezési költséggel is számolhat. A technikai felszerelés (pénztárgép, kamera, számítógép stb.) további 300–800 ezer forintos tétel lehet. Fontos nem megfeledkezni a biztonsági és vagyonvédelmi rendszerek költségeiről sem, mivel ezek nélkül nem engedélyezik a működést.

A berendezések és technikai felszerelések javasolt minimum költségkerete:

KategóriaMinimum összeg (Ft)Maximum összeg (Ft)
Bútorzat400 0001 500 000
Technikai eszközök300 000800 000
Biztonsági rendszerek200 000400 000

A jó minőségű, tartós berendezések hosszú távon költséghatékonyabbak, ezért nem érdemes a legolcsóbb megoldásokat választani.

Munkavállalók bérének és járulékainak kalkulációja

Egy kisebb lottózóban legalább egy, de ideális esetben két, egymást váltó alkalmazottra van szükség a nyitvatartás biztosítása érdekében. A munkavállalók bére jelentős része a havi kiadásoknak, hiszen a minimálbér vagy garantált bérminimum nem fedezi a tapasztaltabb, megbízható személyzetet.

Egy fő heti 40 órás foglalkoztatása esetén a bruttó bér 300–450 ezer forint között mozoghat, amelyhez hozzáadódnak a munkáltatói járulékok (közel 15–20%). Két fő alkalmazása esetén ez a költség megduplázódik. Ne feledjük, hogy szabadság, betegség esetén helyettesítést is biztosítani kell, így érdemes tartalék munkaerővel is számolni, akár részmunkaidőben.

Példa kalkuláció egy alkalmazottra:

TételBruttó összeg (Ft/hó)Járulék (%)Teljes költség (Ft/hó)
Alapbér350 00015%402 500
Cafeteria20 0000%20 000
Összesen  422 500

Az emberek motiválása, megtartása érdekében érdemes cafeteria juttatást is biztosítani, illetve képzésekre is áldozni, hiszen a profi kiszolgálás a lottózó sikerét nagyban befolyásolja.

Marketing és reklám költségek a kezdeti időszakban

Még ha a Szerencsejáték Zrt-től kapunk is némi kezdő marketing támogatást, a saját lottózónk bevezetéséhez, megismertetéséhez helyi szinten is költenünk kell marketingre. Ide tartoznak a nyitási promóciók, szórólapok, helyi újsághirdetések, közösségi média kampányok, valamint az üzlet külső és belső dekorációja.

Egy induló lottózó marketingköltségei az első hónapban legalább 100 000 – 400 000 forint közé tehetők. A rendszeres, havi marketing ráfordítások (akciók, hírlevelek, közösségi posztok) további 30 000 – 100 000 forintot igényelhetnek. Minél forgalmasabb, versenytársakkal teli környéken nyitunk, annál fontosabb, hogy kitűnjünk a mezőnyből.

Marketing költségtípusok induló lottózó esetén:

TípusInduló költség (Ft)Havi fenntartási költség (Ft)
Nyitási promóciók50 000 – 150 000
Hirdetés, szórólap30 000 – 120 00010 000 – 30 000
Online kampány20 000 – 80 00010 000 – 40 000
Dekoráció50 000 – 100 000

A kreatív marketing és a személyre szabott ügyfélkapcsolat kiépítése hosszabb távon kulcsfontosságú a stabil ügyfélkör kialakításához.

Folyamatos működtetés havi állandó kiadásai

A lottózó üzemeltetése során minden hónapban jelentkeznek fix kiadások, amelyek közül a legfontosabbak: bérleti díj, rezsiköltségek (villany, víz, fűtés, internet), munkabérek, könyvelés, biztosítás, takarítás, karbantartás. Ezeknek a pontos összege nagyban függ az üzlet méretétől és elhelyezkedésétől.

A rezsi költségek egy átlagos, 30-40 nm-es lottózó esetében 30 000 – 70 000 forint között mozoghatnak havonta. A biztosítás (ingó és ingatlan vagyonbiztosítás) 10 000 – 30 000 forintot jelenthet. A könyvelő díja 20 000 – 35 000 forint, és további kisebb-nagyobb kiadások is jelentkezhetnek (papír, tisztítószer, technikai karbantartás).

Egy jól megtervezett havi költségvetésben ezek az összegek így néznek ki egy példán keresztül:

KöltségtípusHavi összeg (Ft)
Bérleti díj220 000
Rezsi50 000
Biztosítás20 000
Könyvelés30 000
Takarítás, karbantartás20 000
Egyéb (pl. papír)10 000
Összesen350 000

Ezekhez adódnak hozzá a munkabérek és a marketing fenntartási költségek, így a teljes havi állandó kiadás egy kisebb lottózó esetében jellemzően 600 000 – 900 000 forint között alakulhat.

Összegzés: lottózó nyitásának teljes beruházási költsége

Összességében egy lottózó nyitásához – helyszíntől, mérettől és adottságoktól függően – legalább 2,5-4 millió forintos induló tőkével érdemes számolni. Ebben benne vannak az egyszeri kiadások (helyszín, engedélyek, berendezés), valamint az első néhány hónap működési költsége is, amíg a vállalkozás eléri a stabil, önfenntartó működést.

A folyamatos havi kiadások 600 000 – 900 000 forint körül mozognak, attól függően, hogy hány alkalmazottat tartunk, milyen helyen bérelünk üzletet, mennyit költünk marketingre. Mivel egy lottózó működése hivatalos franchise keretek között történik, a Szerencsejáték Zrt. szakmai támogatással, promóciókkal, technikai háttérrel is hozzájárul az üzlet sikeréhez.

Végül, az alábbi táblázatban összefoglaljuk a teljes beruházási költséget egy átlagos lottózó esetén:

KöltségtípusInduló összeg (Ft)
Engedélyek, jogi költségek400 000
Bérleti díj + kaució600 000
Berendezés, technikai eszközök1 200 000
Marketing, reklám200 000
Első havi működtetés800 000
Összesen:3 200 000

Az indulás előtt érdemes egy részletes üzleti tervet készíteni, hogy minden költséggel előre számolhassunk, és a vállalkozás megalapozottan, stabilan indulhasson el.


GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)


  1. Kell-e külön engedély lottózóhoz?
    Igen, csak a Szerencsejáték Zrt. franchise-partnereként lehet hivatalos lottózót működtetni, ehhez több engedély és megfelelőség szükséges.



  2. Mennyibe kerül a franchise belépés?
    Általában 100 000 – 200 000 forint közötti egyszeri díjra kell számítani.



  3. Lehet-e önálló lottózót nyitni franchise nélkül?
    Nem, Magyarországon csak a Szerencsejáték Zrt. keretein belül üzemelhet hivatalos lottózó.



  4. Mennyi idő alatt térülhet meg a befektetés?
    Átlagosan 1,5–3 év alatt, de ez nagyban függ a helyszín forgalmától és a kiadásoktól.



  5. Mekkora tőkére van szükség az induláshoz?
    Minimum 2,5–4 millió forinttal érdemes számolni, hogy minden kiadást fedezni tudjunk.



  6. Milyen bevételekre lehet számítani?
    A bevétel jelentős része a lottószelvények, sorsjegyek értékesítésének jutalékából származik, ami havi több százezer forint is lehet forgalmas helyen.



  7. Milyen alkalmazottakra van szükség?
    Legalább egy, de inkább két fő alkalmazott szükséges a folyamatos nyitvatartáshoz.



  8. Milyen rendszeres költségek vannak?
    Bérleti díj, munkabérek, rezsi, biztosítás, könyvelés, marketing és egyéb kisebb kiadások.



  9. Lehet-e mást is árulni a lottózóban?
    Igen, általában megengedett újság, ital, apró ajándéktárgyak, de minden esetben egyeztetni kell a franchise központtal.



  10. Milyen támogatást ad a Szerencsejáték Zrt.?
    Technikai eszközöket, marketing anyagokat, szakmai képzést és folyamatos franchise támogatást biztosítanak a partnereknek.



A lottózó nyitásához tehát alapos tervezés, megfelelő tőke és kitartás szükséges, de kellő odafigyeléssel, jó helyszínválasztással és kitartó munkával stabil, hosszú távú vállalkozás is lehet belőle. Remélem, hogy cikkem hasznos támpontokat nyújtott mindazoknak, akik fontolgatják ezt az izgalmas üzleti lehetőséget!



Az árak minden esetben tájékoztató jellegüek!!! Előfordulhat, hogy a tényleges árak a szolgáltatók aktuális ajánlatai, akciói vagy változásai alapján eltérhetnek.


Mennyibe kerül? Mi az ára? Milyen költségekkel jár? Mennyit kell fizetni?